Eszerint munkavalló az lehet, aki a 16. életévét betöltötte, vagy az iskolai szünet alatt az a 15. életévét betöltött tanuló, aki nappali rendszerű képzés keretében folytat tanulmányokat, illetve a gyámhatóság engedélye alapján a jogszabályban meghatározott kulturális, művészeti, sport-, hirdetési tevékenység keretében a tizenhatodik életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható.
Fontos kiemelni, hogy törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a fiatal munkavállaló vagy a cselekvőképességében a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott munkavállaló olyan jognyilatkozatának érvényességéhez, amely a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére vagy kötelezettségvállalásra irányul.
A fiatal munkavállalókat különös rendelkezések is védik a Munka törvénykönyvében, melyek a következők:
− A fiatal munkavállaló számára éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el.
− A fiatal munkavállaló napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet és a több munkaviszony keretében történő munkavégzés munkaidejét össze kell számítani.
− A fiatal munkavállaló számára:
−legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni,
−négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább harminc perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén, legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet,
−legalább tizenkét óra tartamú napi pihenőidőt kell biztosítani.
A fiatal munkavállaló esetében korlátozásokat is tartalmaz az Mt.:
− A fiatal munkavállaló pihenőnapjai nem oszthatók be egyenlőtlenül
− Ha a munkáltató a heti pihenőnapok helyett pihenőidőt biztosít, annak tartama nem lehet kevesebb 48 óránál
A fiatal munkavállaló alkalmazása esetén a szabadsága is eltérő módon alakul, ugyanis évenként öt munkanap pótszabadság jár részére, utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti.
Amennyiben kérdése merülne fel a témával kapcsolatban a KAPCSOLAT menüpontban leírt elérhetőségeken várjuk megkeresését.
