Aktuális, jogszabály módosítások

Ismét változik a Munka törvénykönyve 2018. január 1-től
Az Európai Uniós irányelvek, illetve több pontosítás miatt ismét változik a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.), melyek közül a legfontosabb változásokat vesszük sorra.
Az alkalmazás feltételei

A munkáltató a munkavállalót eddig is csak olyan munkára alkalmazhatta, amely testi alkatára, fejlettségére, egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhatott, azonban ez kiegészült azzal, hogy a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának változására tekintettel köteles a munkafeltételeket, a munkaidő-beosztást – az alapvető magatartási követelmények figyelembevételével – megfelelően módosítani.

Új szabály, hogy munkavállaló számára, ha a munkakörében történő foglalkoztatás feltételei a fentiek szerint nem módosíthatóak, egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlani, ha várandóssága megállapításától gyermeke egyéves koráig – munkaköri alkalmasságára vonatkozó orvosi vélemény alapján – a munkakörében nem foglalkoztatható. A munkavégzés alól fel kell menteni, ha az egészségi állapotának megfelelő foglalkoztatása nem lehetséges.


Változik a pótszabadságra jogosultak köre

Változás a szabadságolásban, hogy immáron minden megváltozott munkaképességű munkavállalónak jár az évenkénti öt munkanap pótszabadság. És hogy kik is számítanak megváltozott munkaképességű személynek arra az Mt. záró rendelkezései adnak választ, mely szerint:

Mt. 294. § (1)

l) megváltozott munkaképességű személy: a rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján

la) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,

lb) aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt,

lc) akinek a munkaképesség-csökkenése 50–100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy

ld) rokkantsági ellátásban részesül.


Minimálbér, garantált bérminimum

A jogalkotók egyértelművé tették, hogy az alapbér mértékét, illetve teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra irányadó teljesítménybér-tényezőt úgy kell megállapítani, hogy a teljesítménykövetelmény százszázalékos teljesítése és a teljes munkaidő ledolgozása esetén a kötelező legkisebb munkabért és a garantált bérminimumot elérje.