Leggyakrabb azonban a munkabér előleg vagy a munkáltatói kölcsön. Alapvetően mindkettőnél a felek szabad megállapodása az irányadó, nincs különösebb jogszabályi kényszer.
Munkabér előlegnél a munkáltató a munkabér egy meghatározott részét előre kifizeti. Ezért az összeget a munkáltató jogszabályi előírások szerint, a munkavállaló hozzájárulása nélkül, a munkavállaló munkabéréből levonhatja. Ez az összeg szabadon felhasználható, nem köteles az igénylő tájékoztatni munkaadóját arról, miért van szüksége a pénzre.
Mt. 161. § (1) A munkabérből való levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye.
(2) A munkáltató követelését a munkabérből levonhatja
a) a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagy
b) ha az előlegnyújtásból ered.
(3) Tilos az olyan bérlevonás, amely a munkáltató, annak képviselője vagy közvetítő személy javára szolgál annak ellenértékeként, hogy a munkavállaló munkaviszonyt létesítsen, vagy azt megtartsa.
Munkabér előleg nyújtásáról a felek szabadon, időbeli korlát nélkül, bármikor megállapodhatnak.
A munkabér előleget, sok cégnél például évenként egy esetben jogosult a munkavállaló igénybe venni, illetve a próbaidő tartama alatt nem lehet munkabér-előleget igényelni.
Az egyenlő bánásmód követelményét, illetve a diszkrimináció tilalmát azonban mindig szem előtt kell tartani. A munkáltatótól függ, hogy a munkaviszony megszűnése esetén a még hátralévő tartozást a munkavállaló egy összegben, vagy más előre meghatározott módon köteles-e megtéríteni, illetve a levonást tűrni.
A gyakorlatban a folyósítást megelőzően a munkavállaló először benyújtja írásos kérvényét a munkáltató felé a munkabérelőleg igényléséről, majd ezt követően a felek a megfelelő formában írásba foglalják a feltételeket a kifizetés módjától, idejétől a visszafizetés ütemezéséig.
A munkavállaló és a munkáltató közötti kölcsönszerződés – eltérően az előzőektől - alapvetően a Ptk. szabályai szerint megkötött polgári jogi szerződés, függetlenül attól, hogy a munkavállaló a munkáltatói kölcsönt a fennálló munkaviszonya miatt kapja a munkáltatótól.
A pénzkölcsön nyújtása üzletszerű formában engedélyköteles tevékenység. Ha a munkáltató a munkavállalónak nyújt kölcsönt, amelyre eseti jelleggel, és szociális céllal került sor, akkor az ilyen kölcsön a hitelintézeti törvény alapján nem minősül pénzkölcsön nyújtásának, és engedély sem szükséges hozzá.
További fontos kikötés, hogy e folyamatnak minden esetben pénzintézet közreműködésével kell lezajlania, ám minden mást a munkaadó szab meg a munkavállaló felé.
A munkáltató a kölcsönt mindig valamilyen meghatározott célra folyósítja, de ennek a munkavállaló szociális szükségleteihez kell kapcsolódnia. Általában lakásvásárlásra vagy lakásfelújításra, lakásbővítésre szól, de a felek más egyéb szociális (utazási, iskolakezdési) célt is meghatározhatnak. A kölcsön felhasználásának igazolását megkövetelheti a munkáltató, mivel ha azt nem az eredeti célra használják fel, a kölcsönszerződést azonnali hatállyal fel lehet mondani.
